Free PDF

Author : Lievegoed Bernard
Title : Az alapkőre eszmélés Besinnung auf den grundstein
Year : 1993

Link download : Lievegoed_Bernard_-_Az_alapkore_eszmeles.zip

A XX. század elején Rudolf Steiner megalapította az Antropozófiát. Úgy vezette be, mint egy filozófiát, mint egy megismerési utat a gondolkodásban és ennek következményeként a művészeti, vallási megújulásnak szolgált alapul, valamint vezető impulzusa lett a szociális viszonylatoknak és magába foglalta a szociális szervezet hármas tagozódásának a kezdeményeit. Hogy csak egy példát említsünk: ez az impulzus behatolt a pedagógiába, a gyógyászat és a mezőgazdaság területére is. Ennek a hármas fázisnak a lezárásaként – amely 1902-1909-ig, 1910-1916-ig és 1917-1923-ig tartott, és mindig kb. hét évet ölelt fel – jött létre az 1923-1924 év fordulóján a Dornachban tartott Karácsonyi ülés, melynek lényegét a fentiek alkották. Ez alatt az ülés alatt alakították újjá az Antropozófiai Társaságot Általános Antropozófiai Társaság néven és itt alapították meg a Szellemtudományi Szabad Főiskolát is, mely modern formája azoknak az ősi misztérium-iskoláknak, melyek korábban más alakban jelentek meg. Ennek az Általános Társaságnak és a Szabad Szellemi Főiskolának Alapkövéül Rudolf Steiner egy verses szöveget alkotott, melyet azok szívébe helyezett, akik ezzel a Társasággal, vagy a Főiskolával össze akarták kötni magukat. Ez az un. SPRUCH, vagy más néven Alapkőmeditáció – sokszor csak Alapkőnek nevezik – a témája a további fejtegetéseknek. Manapság, amikor a XX. század végéhez közeledünk és egy, a kultúránkat alapjaiban megrengető szellemi harc közepén tartunk, ez az Alapkő aktuálisabb, mint valaha. Ebben a szellemi harcban megélhetjük a materializmus csúcspontját, amelyet tulajdonképpen már túlélt, valamint egy ébredő szellemiséget, amely formájában már a jövő felé mutat. Az embernek az a benyomása, hogy ennek a századnak a kezdetén Rudolf Steinerrel együtt sok jelentős individualitás érkezett le a Földre, hogy az Antropozófia születésénél bábáskodjon. Rudolf Steiner halála után megélhettük azt, amint az ellenerők megkísérelték a fiatal Antropozófiát megsemmisíteni. Belülről ellentétek, feszültségek és véleménykülönbségek próbálták meg szétrombolni, kívülről pedig a nemzeti szocialista rezsim fenyegette. 1945 után úgy tűnt, hogy az általános kulturális élet megint megnyílik a szellem számára. Nagyon sok embert töltött el az a komoly akarat, hogy egy “jobb világ” felépítésében segítsen. Sajnos a gazdasági csoda bűvöletében nagyon hamar megerősödtek annak a törekvésnek a jelei, hogy egyre többet birtokoljunk és a létezés minősége emellett mindinkább háttérbe szorult. Erre a fejleményre a heves reakció nem sokáig váratott magára. Az évszázad harmadik harmadában megélhettük azt a lázadást, amely a század közepén már megszületett és egy jövőbeni elképzelt világért küzdött. A korábban szellemi célokért létesült mozgalom azonban (Párizsban az emberek Imagination au pouvoir-ról beszéltek) nagyon gyorsan egy un. politikai újmarxizmusba torkollott, annak mindenféle nihilista vonásával együtt. Nagyon sokan a hagyományt, a túlhaladott dolgokat és a poros tradíciókat el akarták vetni, hogy ezután egy új világot teremtsenek, amely a tökéletes egyenlőség elvén alapul. Ennek a mozgalomnak legnagyobb része ma már csődbe jutott. A 70-es évektől kezdődően több személy és csoport egyre erősödő törekvését lehet észlelni, hogy a rendkívül egyoldalú materializmust valamilyen módon túlhaladják. Anyagfelé orientált világunkban és a jelen korszakban megmutatkozik az is, hogy sokan keresik az utat a szellem felé. Ez reményeket ébreszthet azon harc vonatkozásban, amely azok ellen az erők ellen folyik, akik a materializmust leírták ugyan, de most ők akarnak mindent meghatározó erővel irányítani. Mindenekelőtt még a Karácsonyi ülés során az 1923-24 év fordulóján Rudolf Steiner nyomatékosan utalt arra, hogy milyen erős lesz ez a szellemi harc a jövőben, különösen ami az évszázad végét illeti. Ebben az összefüggésben elmondta azt, hogy sok ember, akik már a természetfölötti, un. Michael-iskolában megfelelő előkészületeket tettek – erről majd a későbbiekben részletesebben beszélek – elhatározták, hogy testet öltenek a század végén, hogy részt vehessenek ebben a materializmus elleni harcban. Számukra rendkívül fontos, hogy az Alapkövet, mint utat és inspirációs forrást, alaposan megismerjék és ez szükséges lesz tevékenységükhöz. Mindenki, aki ezen az úton halad, személyes útként kell, hogy megélje, melyet tapogatózva kell keresnie. Ha az elkövetkezőkben egy lehetséges személyes utat írunk is le, ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy mindenkinek egy és ugyanolyan módon kell haladnia. Szemléleti módunk szolgáljon segítségül, tárjon föl olyan dolgokat, melynek alapján mindenki felfedezheti a saját egyéni útját. ...